Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és ma, azaz április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, szeptember 3-án közzétett éves jelentése kiugró problémákról és hatalmas Magyarországra vonatkozó büntetési javaslatról szólt, majd 5-én jóváhagyta az Európai Bizottság annak az új európai állampolgári kezdeményezésnek az elindítását is, amely a tagállami igazságszolgáltatás és az uniós források kifizetésének kérdését kapcsolja össze. Ennek a kezdeményezésnek a hátteréről és magáról az Európai Polgári kezdeményezés lényegéről írt cikket a Portfolio-nak Szabó S. László. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Bár eddig is volt jogszabályi lehetőség a közszférabeli kedvezményezettek projektjeinek többlet támogatására EU-s pénzből, de egy minapi jogszabályváltozás a gyakorlati tapasztalatokra és a gyorsított adminisztrációra hivatkozva változtatott ezen, így június végétől könnyebben kaphatnak 15%-kal, legfeljebb 30 millió forinttal több támogatást a közszférabeli nyertesek.
Egy hónappal ezelőtti hatályú személycserék jelentek meg a tegnapi, július 2-i, Magyar Közlönyben, amelyek értelmében Orbán Viktor kormányfő leváltotta a 2014-2020 programozási időszak négy operatív programjának monitoring bizottsági elnökét és helyükre az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai kerültek. Közben az is kiderült, hogy pontosan mely tárcákhoz tartozik az egyes uniós programok szakmai, illetve irányító hatósági felügyelete. A friss Közlöny szerint egyébként a kormány jóváhagyta a 2014-2020. évekre szóló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program újabb módosítását, igaz az, hogy pontosan mi változott, nincs benne a határozatban. A legutóbbi jelentős módosítás akkor családok tízezreit érintette, erről múlt héten írtunk bővebben:
Egy közelmúltban elindult másik gazdaságfejlesztési pályázat tapasztalataira hivatkozva úgy döntött az Irányító Hatóság, hogy átdolgozza a GINOP-1.2.7-17 kódszámú Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása című felhívást és emiatt a támogatási kérelmek február 15-re tervezett második beadási körének kezdetét későbbre halasztja.
Az irányító szervi feladatok és egy esetben a közreműködő szervezeti feladatok átadás-átvétele nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak - derült ki az Állami Számvevőszék ma publikált jelentéséből. Azt azonban hozzáteszi az ÁSZ, hogy az európai uniós forrásból finanszírozott kutatás-fejlesztés és innovációs célú támogatásoknál a hazai intézményrendszer 2014-es átalakítása mellett is biztosított volt a folyamatos feladatellátás. A támogatások monitoring és értékelési rendszere viszont nem biztosította megfelelően a támogatások szabályszerű és eredményes felhasználását. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az ellenőrzéseit szabályszerűen hajtotta végre - állapította meg az ÁSZ.
Aprónak tűnő, de tartalmában mégis jelentős változások léptek hatályba szombattól az EU-támogatások elosztási szabályrendszerében, amelyek a korábbi magyar engedményekkel együtt elhozhatják a várt áttörést: teljesen megnyílhatnak végre az EU pénzcsapjai Brüsszelben. Jó hír, hogy ehhez a jelek szerint (egyelőre) nem kellett feladni a vállalkozói projektek megindítását nagyban segítő szállítói előleg rendszert, igaz az állami nyerteseknél kicsit vissza kellett nyesni ennek bőkezű szabályaiból.
Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.
A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.
Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.
Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.
A források jelentős túligénylése, így forráskimerülés miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség, amelyek a következő napokban lépnek hatályba - áll a tárca hétfő esti közleményében. A döntés értelmében az Irányító Hatóság felfüggesztette a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívásokat.
Három Operatív Program Irányító Hatósági vezetőjét is meneszti januárban a kormány - tudta meg a Magyar Idők a döntésre rálátó forrástól, aki a kormányzati bizalom elfogyását említette indokként. A cikk szerint strukturális változások jöhetnek a személycserékkel párhuzamosan, és a menesztéseknek jelentős brüsszeli visszhangja is lehet azzal együtt, hogy a változásokat el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is.
Három területen alapvető változásokról döntött a kormány a magyarországi EU-támogatási rendszer szabályozásában, amellyel a Portfolio megítélése szerint már nagy valószínűséggel elkerülheti az ország az összes EU-támogatás brüsszeli felfüggesztését. A csütörtök este megjelent módosítások alapján már érthető, hogy miért mondta a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy konstruktív hozzáállást tapasztalnak Brüsszel felől és miért vetítette előre azt, hogy a következő hetekben lezárulnak majd a viták. Ennek azonban ára van: módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra.
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
